Hát biza blog írásra sajnos nem maradt sem idő, sem energia, pedig milyen jó, ha az ember felcsaphatja a régi emlékeit, vagy a kedves családtagok, ismerősök és ellenségek is elmerülhetnek az élet ilyesfajta digitális naplójában.
Ezer dolog és minden történt az elmúlt időszakban, félek, hogy az elmúlt évben, így most próbálom nagy vonalakban összefoglalni és vagy ebben a bejegyzésben később, vagy majd egy külön képes bejegyzésben illusztrálni is.
Na szal magunkkal - a méltán híres - VezBab-bal kell kezdeni. Szépen megvagyunk. Ahogy kell. Ha akadnak is hullámok, szépen vitorlázunk előre, közös célok mentén, szeretetben, szerelemben. És tán ez a legfontosabb. Próbáljuk Mixli és a munkahely mellett valahogy a quality time fogalmát is néha beüzemelni; és mivel Mix már aludt a nagyszüleinél (köszönjüüüük), így azért már másfél év alatt sikerül 2 azaz kettő darab egész estés filmet is végignéznünk. Akinek van gyereke, tudja, mekkora kincs ez.
MIXLI
Mert Mixlinho, azaz Mixlinjóó már azért elég Maxlinho kezd lenni, növekszik, fejlődik ezerrel. Nemrég állt talpra (10 hónaposan, mikor féradtan elhúzódtam a kanapén és ahhoz hogy elérjen, talpraállt), és tényleg nem rég óta fut szalad csinázik mindent. De tényleg mindent. Mindent is. Rosszalkodik, tör és zúz, szerel és játszi autózik is már és imádja a Játszit, azaz a játszóteret. Napi minimum 1x jut is neki. Ez a szocializáció egyetlen igazi helyszíne, de erről még lesz szó.
Aludni már jobban alszik, így aludni már mi is jobban alszunk, de azért egy megszakítés tuti van és áltaában hajnalban is. Ezzel azért már ki bírunk egyezni.
Enni pedig eszik. Mindent, mindenből sokat, és bár motoregérként meg sem áll eglsz nap (kivéve a délutáni 1-1,5h alvást), még mindig van bőven tartaléka, nem zörögnek a csontjai. Persze a szalonka alatt már izmok is vannak, meglepően erős és kitartó a mozgásban.
Beszéd csak limitálva, az apja az "Gyagya", bár egyszer már volt "Gyapa" is, a NEM az tiszta és a bólogatás a másik fele, azaz a kérsz e még ebből kérdésre már érdemben reagál, ami nagy könnyebbség. Utánozza az állathangokat az alvó állat (macika) az "Dádá" nevet kapott, a többi pedig "heő" kíséretében rámutatva kéri, legyen az kaja, vagy akármi. És ha nem, akkor a dackorszakban mi mást is lehetne tenni, mint hasra vágnia magát és visítani, mint akit elevenen nyúznak. Igyekszünk ezen úrrá lenni, de persze ebf@szt sikerül.
Szal a játszin viszont igazán látszik a fejlődés; homokozás csúszda, mászóka, hinta, motorozás, dzsungelharc és a többi dolog. És jaj annak a gyereknek, aki Mixlivel akar játszani, vagy aki esetleg balga módon Mix lapátjára vet szemet. Piff puff jön a pofon, bár igaz, hogy előtte jelez és mondja, hogy NEM! Mi meg nem győzünk ezen is úrrá lenni (ebf@szt ez is). Ezzel együtt a mozgása és a szocializációja azért nagy ütemben halad, nekünk puszit ad, mindenkinek integet, nevetgélősebb, stb. Nagyfiúsodik. Pedig még csak Mixli ez a Maxli. Imdáunk, kisfiam. <3
és még sok sok kép, majd lesz még.
----------------------------------------------------------------------------
Bab hősiesen tartja otthon a frontot, én pedig járok be dolgozni. Kivéve, mikor elkap a korona, majd mindenkit még a családban. Omikron, három Pfizer után; full padlón voltunk egy-egy hétig Bab-bal. Mix persze simán 1-2 nap, Ősök szintén 1-1 nap, de én még hetekkel később is köhögtem, víz a tűdőben, stb.
Na szal ez sem tréfa.
Innen folyt köv; lakáshelyzet, házmóka, és a többi frissebb újságokkal.
