11órás alvás után vigyorogva keltünk a nagy közös takaró alól; indultunk le reggelizni.

Kiderült, hogy a reggeli a hotel felől annyit jelent, hogy kapsz 25%ot a hotelben helyet kapott Subway-ben. Így egy jó kis szendóval startoltam; Baba műzliszeletezett

Ez látható a bal felső képkockán.

Imádtuk a rengeteg pálmafát a séta során (jobb felül), amik alatt még kókuszdiókat is lehet találni (bal alsó)

Eredeti célunk Baba új telójának megvétele volt, nekem pár póló és trikó, illetve víz&joghurt vásárlás.

Találtunk egy tök jó boltot, ahol megvehettük a ruhaféléket (vásárosnamény!)

A telefonom segítségével megtaláltuk a telefonboltot is, ahol a profi és kedves kiszolgálás és maga az üzlet mérete is lenyűgözött mindkettőnket. Látszik a helyieken, hogy imádják, hogy jól toljuk az angolt, kíváncsiskodnak, beszélgetnek velünk.

Btw, lelkünkre kötötték, hogy Key Westre hajnalban induljunk, mert a 3 órás út gyakran válhat 6 órássá egy kis koccanás miatt (egy sáv van az óceán felett, nincs hova húzódni)

Alább Baba a szerzeménnyel:

Mivel kb 5 kilómétert sétáltunk (és az idő a kezdeti homályosságból igen csak naposra fordult), keresni kezdtünk a hazaútra gépesített alternatívát.

Nagy meglepetésünkre vannak erre specializált kis trolivonalak, itt kb 50 éves trolik vannak felújítva és ezek durván öt percenként jönnek. Ha beállsz a megállóba, hevesen integetve tudod leinteni; INGYENESen visznek mindaddig, míg a sárga zsinórral nem csengetsz, hogy leszállnál. Zseniális, imádtuk.

Mindenki úgy száll le, hogy megköszöni a sofőrnek (kivétel nélkül)

Itt is lett egy két kép:

Hazaérkezés előtt megtaláltuk a Supermarket-et, így leszálltunk és bevásároztunk ( a víz pont 10ede a Subway fél literesnek - haha, mint otthon)

Hazajöttünk, kipakoltunk és összeszedve magunkat startoltunk a strandra:

A part különböző napernyős cégek között van felparcellázva; színes ernyők mutatják a birtokot. 30 dollár körül van két ágy, ernyő, törcsik és egy-egy víz, de mi kifejezetten a homokban akartunk lenni, így ezt passzoltuk.

Imádtuk, a víz jó meleg, a homok is puha. Megfigyelhető, hogy sok ilyen vizinövény van kint a parton, sőt, a vízben is. Megszokható.

A víz picit opálos, de lehet h csak a Vörös-tenger után pofázunk :D

Baba is úszkált szépen, nem semmi volt az ÓCEÁNban csókolózni <3

Tömeg az nincs, kb egy 50nm-es partszakasz a miénk volt ( a 120kmből). A szomszédünk vett vhol kókuszdiót és azt iszogatta elégedetten, így azt nekünk is szerezni kellett. 5$, finom dolog (Baba pfejj-t mondott rá természetesen).

A zöld kókuszt egy lékelővel átütik és kapsz egy szívószálat.

A Feeling, hogy az óceánparton szürcsölsz az prájszlesz (felbecsülhetetlen)

Strandolááás:

Egy órás sütkérezés után bejöttünk, konstatálva, hogy még csak szarrá sem égtünk.

Úton hazafelé nagyon érdekelt, hogy mit rejthet a zöld kókusz odabent, így az járda élén feltörtük és megkóstoltuk:

Az, amit mi a boltban otthon veszünk (kis barna golyó), az itt még csak zsenge - kb erősebb mandulahéj - vastagságú, benne a kókusz pedig szappan keménységű ... s mint kiderült szappan ízű is. :D

Újra kimentünk a strandra, kb fél7ig kint toltuk, majd a trolival hazajöttünk.

Este Miami belvárosába készülünk; ahogy ezt most gépelem, Baba épp készülődik a fürdőszobában.

Folyt köv!