Telnek a napok, hetek ezerrel, és ezt nem csak a közelgő horgászszezon miatt írom.

Hanem mert gyerekkel, munkával az élet tényleg őrületes sbességbe kapcsol, már mindjárt febr közepe, ami egy érdekes vasárnapot hoz; a szerelmünk ünnepe és a fél éves lesz a kis Máté, akit legritkábban hívunk így.

Paxli, Nyaxli, Maxli, kis Tyatyovszki elvtárs úr, Tyatya, stb stb, Minci és Manci. Na igen, néha úgy is hívjuk, hogy Hagydmárabbanyígást, meg a Maraggyámá sem olyan ritka :)

Virs egyre érdekesebb:

De azért azt lehet mondani, hogy ez egy arany időszak; egy nappal aktív kiscsávóval, aki hason már komoly mennyiségű időt bír eltölteni, játszik, fordul (most már néha hasról hátra is és akkor nem kell nekünk ebben segíteni), sőt, néha tolatgat, nyúl a dolgokért, eszik a szőnyegből, vagy befexik a kutya ágyába is.. :)

Lényeg, hogy egész jól eljátszik, de fontos, hogy látótávolságon belül legyünk, sőt, üljünk is minél közelebb. Az éneklést továbbra is imádja, főleg, ha a fejünk is mozog hozzá (táncolás), mindig vigyorog tőle.

Szűkös a vendégsereg:

Kukucsolás megy ezerrel, most már hetek óta, de megunhatatlan, ahogy néha komolyan megijed, majd a kikerekedett szem és a nyitott száj átváltozik kacagássá és akár önfeledt csicsergéssé (ez a furcsa toroknevetéses hang).

Bab új fodrásza mindkettőnket megnyírt, elfogadhatóan.

Oltás most nem volt, de nemsoká lesz, véres kaki móka elvétve. Azonban Bab vérszegénysége miatt Ő elkezdett vasat szedni és a gyerekorvos&védőnő duett erős nyomására a hozzátáplálást is megkezdtük; így két héttel korábban a tervezetthez képest.

Almapürével kezdtünk, tartva az 5napos szabályt, azaz arról nem letérve, nem keverve, hogy az esetlegs allergiás reakciót tudjuk hova kötni (nem volt eddig szerencsére, koppkoppkopp).

1.) Na szóval alma vásárlás, megmosás, pucolás, kockázás, megfőzés, leszűrés, pépesítés géppel, kihűtés. Majd evéshez..

 2.) Átöltöztetés, partedli, fólia, textilpelenka

3.) Etetési procecúra

4) Takarítás.

1-4es pontok összességéből értettük meg igazán, mekkora kincs a szoptatás, azaz hogy nem jár kosszal, ott van, elérhető, jó hőmérsékletű, effektív, stb stb.

Na de hogy ízlett, mi volt? - kérdezheté joggal a tisztelt Olvasó.

Hát jól. Az alma szépen megy lefelé, második nap már komolyan nyitotta a száját, hogy akkor jöhetnek a kanalak. Persze minden összemancsikálva, mindenen a nyamnya, de ez ilyen. Eszik, ez a lényeg.

Aztán egy óra múlva - mintha egy falatot sem evett volna - ugyanolyan éhséggel húzza be a tejet is, szóval röhögünk ezen, hogy Ő úgy van hozzátáplálva, hogy maradt a 5-6x tej és ehhez hozzá (nem kiváltva) az alma.

Fogyni nem fog. :)

Más: a szeme színe továbbra is kék, de minden fényben más az árnyalat, tessék csak nézni:

Fürdési stílus is megváltozott; nem fröcsköl most épp annyira bent ülve/fekve, inkább kényelmesen elnyúlik a kádban, feje is elmerül, hogy csak az arca lóg kis és beszél, búg, hangoskodik, szerintünk azért, hogy hallgassa magát a víz alatt.

Szoktunk vele vizet csurgatni, próbálja elkapni, ne érti, miért nem szilárd, miért nem bírja megfogni.

És amit imádunk: tudja már a menetrendet, amikor odaér a fürdőszobába és meglátja a kádat, belelkesedik, alig várja, hogy átvegyem és a víz fölé tartsam, hogy kicsit taposhassa a wellness előtt. 

Voltunk a Velencei tónál is, ahol mindenki is ott volt, alig bírtunk kikecmeregni a szabadstrand tömegéből:

És az állandóan növekedő és hízó Pupákovicsunknak megvettük a komoly autós ülését, ami a szétnyithatósága miatt kb még 13 évig jó lesz neki:

A fejlődés az elmúlt héten azonban döbbenetes; sokkal többet mozog hason, mutaja, mit szeretne, eszik már pépet, rendeződni látszik a kaki téma és biza kibújt az első foga :D

Hát ezen annyit röhögtünk tegnap előtt, Bab szúrta ki, én meg akkor, mikor a szokott módon csócsálta a kezem és lehetett érezni egy kis recét odabent :D

Cukiság.