Ász út a Nászút, húúúú de vártuk már.

A szombati esküvőről vasárnap reggel értünk tehát haza, így a nap főleg pihenéssel és a helyszínnel való pénzügyi elszámolással telt. (megjegyzés: kimondottan korrektek voltak).

Hétfőn pedig indulás.

Persze nem csak úgy egyből... bepakolás (reggel tudtunk csak), voltunk a bankban elintézni a suskaügyeket, voltunk a cégnél bevinni a maradék tortácskát, voltunk tescónál fornettiért, tankolós matricás kör és Érden visszavinni a majdnem hasznos mécsestartókat.

Ám Érdről indultunk a tengerhez. A közhiedelemmel ellentétben nem volt dugó, nettó 4,5 óra alatt le lehet jutni. Tempomat 130on és néha picit felette, néha alatta.

Természetesen kishugyhólyagú útitárs esetén az útidő drasztikusan megnőhet.

Szal simán leértünk, a tavalyihoz képest még kényelmesebben odaérve már a vacsi idő előttre.

Becsekkoláskor derült ki, hogy a három épületből a középső legkisebb lesz majd a szállás, a szoba nem volt nagy, de szép és tiszta. kaptunk parkolóhelyet is (másokkal ellentétben - lásd később).

Szétpakoltunk és egy-két BigBangTheory után indultunk is vacsizni. (Megjegyzés, 3,5 nap alatt egy évadot letoltunk)

A vacsi (és a reggeli is) fantasztikusan bőséges volt; tényleg ami szem szájnak ingere. 5-6 féle előétel, húsos, halas, vega. 2 féle leves (egyszer sem ettünk belőle), 4 féle húsétel (csirke, disznó, marha és vagy nyúl, vagy bárány, vagy vmi), 3 féle halétel (tengeri sügér, lazac, cápa, hering, makréla, stb), legalább 6 fajta kis sütike (kistorta) és rengeteg gyümölcs. Természetesen a hideg előételek mellett 5-6 fajta sajt, zöldségek és saláták, dresszingek, magok, miegymás. Péksütikből garmada.

Minden vacsinál az összes előétel adta az első tányért (kis kupacokban), majd egy tányéron a szimpi húsételek kis körettel, majd a halételek kis körettel (salival) és gyümölcs. Baba pedig kis zsemle vagy ilyesmi vajjal, esetleg ketchuppal, egy két gerezd paradicsom és sütik. Esetleg pár szem szőlő. Ketten pont kiadunk két átlagos svédasztalos fogyasztót :D

A Reggelik is ugyanilyen bőséggel; többfajta tojásétel frissen elkészítve, kenyerek és péksütik minden fomrában és menyiségben, pirítósok több fajta kenyérrel, sonkák, felvágottak, sajtok, stb stb. Gyümölcs, zöldség, édességek ugyanúgy, ugyanott. Itt nyilván a bacon volt a lényeg és persze a sonkás omlett, de végigettem ezt is, ahogy kell. Baba pedig vagy kis zsömi, vagy a szintén itt készülő kroászon mellett tette le a voksát, lekvárokat és teavajat nem kímélve.  Ja igen a KV, faja.

Bent is tudtunk ülni a klímában, ekkor elegánskodva, kifenve. Vagy kint a teraszon, ahonnan a sétálóutcát és a tengert is láthattuk.

Megjegyzés, egy grammot sem híztunk. Sőt..

Első este tehát sz@rrá bevacsoráztunk és tök jót sétáltunk a parton; megnéztük a Kvarnert, a híres szobrot, a kikötőt.

Egy két rész BigBang még lecsúszott és alvás.

Baba fel sem kelt másnap csak reggelizni, aztán pihent tovább kettőig.

Én besétáltam a part másik felét és egy horgászhelyet kinézve ki is mentem.

Ám a homályos borús néha csepegős idő sem hozta meg a sikert, Baba utánam jött, hogy inkább menjünk wellnessbe.

Jogos, mentünk. A szépen kiépített nagy sós úszómedence nem volt épp meleg, de mozogni tökély volt, illetve szaunáztunk is. Baba olvasta a zseniális magazinját, mellette meg én punnyadtam be egy fél órára. A gőzt legközelebbre hagyva elindultunk felfelé. (Megj: nem voltunk többet wellnessben).

Vacsit alig várva a khm végeztével megtömtük magunkat és megint sétára indultunk. A szomszéd ház aljában felfedezett édességbolt Baba fő úticélja és állomása volt :D

Reggel én felkeltem vekkerre, hogy az előző nap látott tengeri pecatúrát lenyomhassam, ám kiderült, hogy full feleslegesen keltem fel, ugyanis aznap nem indult túra, csak másnap.

Reggelim - nem magányosan:

Erre befizetve megismerkedtünk egy másik magyar párral, ahol a fickó szintén pecacuccal ment nyaralni.

Ám előtte újabb reggelink volt, Baba evett én pedig már csak falatoztam (macsek megint csatlakozott):

Szóval a pecát lezsírozva indultunk Icici-be, ahol a rengeteg magyar kocsi között leparkolva (és a képeslapot feladva) megindultunk a víz felé. Baba régi emlékeire építve a kikötő szikláira másztunk ki. Vicc, de a hidegvíz betörés miatti opálos víz mínusz ezer fokosnak tűnt, 20 méter után csontigfagyva kecmeregtem elő belőle.

Jóvan, akkor horgásszunk (Megj: kisütött a nap, szuper volt, bokánkig a vízben). Baba is kapott zsebpecát, magamnak átszereltem egy úszót és gyija.

Fogtunk mindketten, de Baba fogta a nagyobbakat, szupercukiság. Ahogy kérdezte a kapás után vízben rángatózó halnál, hogy "most micsinájjak?" Hát mondom húzd ki.

Szuper volt.

Totál megizzadva visszamentünk az icicii (avici) strandra, hátha ott melegebb a víz. Na ja, már csak mínusz ötszáz. Belemerítkeztünk és lepakolva elsétáltunk. Baba kapott finom fagyit, én meg tölcsért. Majd a horgászboltban - Floridából okulva - szerváltunk kisüveges shrimpet csalinak. (kisrák).

 Hazaérve még picit autóztunk a környéken.

BigBang-ből pár rész és vacsi. Szétzabálás, majd esti séta édességszerzéssel súlyosbítva.

Másnap reggel megint felkeltem, gyors reggeli és mentem a kikötőbe. Mellém szegődött új helyi horgászkomám, akinek egyébként tojásfarmja van odahaza (nédd'csak, egybecseng ez egy régi ötlettel). A hajó pontban 9re meg is érkezett hozzánk; hófehér gyönyörű kisjacht. Kihajóztunk, de csak szép lassan, mert csalikat vontattunk. Eredmény nélkül. Ott, ahol végre a halradar jelzett, beálltunk a nagybotokkal pecázni és közben ollóval(!) vágtuk apróra és szórtuk rá a csalihalat. Így telt el eseménytelenül újabb két óra, eközben unalmunkban a saját ("ide az túl kicsi bot") cuccainkat is bevetve. Semmi. Még a visszafelé úton reménykedtünk a vontatásból adódóan bármi akcióban, de lfsz. A hajózás része szuper volt, a többi az pedig sajnos ilyen, ez is az egyik "szépsége" ennek a sportnak.

Visszaérve Baba vigasztalásul a kikötőbe még pecázgatott velem, mostanra természetessé vált, hogy megint Ő fogta a nagyobb halat :D Édes Baba, mire lennél vajon képes, ha tényleg komolyan vennéd?! Ja igen, volt ott 2 macska, akik örültek a kishalaknak. Ez úgy derült ki, hogy az első hal kifogásakor egyszerűen beugrottam közém és a hal közé és lelopták, elvitték :D

Hazaérve várt minket a strand. A Hotelhez saját kis öböl tartozik, napágyakkal, ernyővel, meg minden. Félig sem volt telve a hely, úgyhogy kifeküdtünk szépen, Baba főleg olvasni én pedig úsztam is (az itt már picit barátibb, de azért messze nem komfortos hőmérsékletű vízben)

Este vacsi és a szokásos. (Megj: vodkát is ittunk a szokásos gyümölcsléhez), majd kis koktélozás is volt egy éjjeli bárban a szirtek felett:

Reggel félig már összepakolva indultunk a reggelihez, utoljára is jól megélve a világ eddigi legjobb (számomra!) svédasztalának változatos, bőséges és zseniálisan finom kínálatát.

Jóllakva összepakoltunk, kicsekkoltunk. A kedves személyzet ezt is kimaxolta; szépen végigmentünk a számlán (nekem már unalmasan részletesen) és mikor a vacsik alatt elfogyasztott üdítőket sorolta, a vodkát csak suttogva mondta. Diszkrációból, de én alig bírtam röhögés nélkül.

Hazafelé még Rijekába benéztünk, a nagy kikötők és a hegyoldalra épített paneldzsungel (advanced Gazdagrét) miatt megérte. 

A hazaút most is sima volt és effektív, a négy és fél óra most is elég lehetett volna.

A határnál visszafelé alaposabbak a határőreink egyébként.

Mivel délutánra haza is értünk, pihivel pihentük ki a kipakolást.

Szuper jó kis út volt, épp, amire szükségünk volt <3